Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1. Az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás alapkérdései
1.1. Az agrárgazdaság és a vidék nemzetgazdasági jelentősége
1.2. Az agrár-, és vidékfejlesztési igazgatás fogalma, feladatai
1.3. Az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás sajátos szabályozási, eljárási-, és intézményi rendje
2. Az agrár-és vidékfejlesztési igazgatás intézményi struktúrája
2.1. Az agrár-és vidékfejlesztési igazgatási intézményrendszer tagozódása
2.1.1. A Vidékfejlesztési Minisztérium
2.1.2. Államigazgatási (szakigazgatási) feladatot ellátó, és hatáskört gyakorló központi hivatalok
2.1.3. Szakértői, tanácsadó testületek
2.1.4. Háttérintézmények
2.1.5. Nem kormányzati szervek
3. A biológiai alapok biztosításával kapcsolatos szakigazgatási feladatok
3.1. A növénytermesztés biológiai alapjainak biztosítása
3.2. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatok
3.3. Az állattenyésztés biológiai alapjainak biztosítása
4. Élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység
4.1. A mezőgazdasági termelő, illetve az élelmiszert fogyasztó érdekeinek védelme
4.2. Az élelmiszerláncra vonatkozó szabályozás rendje
4.3. Az élelmiszerláncra vonatkozó általános rendelkezések
4.4. Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei
4.5. Az élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatok ellátásának rendszere
4.6. Az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos hatósági eljárás sajátos szabályai
4.7. A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és
a kártalanítás szabályai
4.8. Jogkövetkezmények
4.9. Kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei
4.10. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága
5. Szőlőtermeléssel, borászattal kapcsolatos szakigazgatási feladatok
5.1. A borpiaci rendtartásra vonatkozó szabályozás rendje
5.2. Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer
5.3. A szőlő termőhelyi kataszter
5.4. Szőlő telepítése, kivágása, művelése
5.5. A szőlő, bor eredetvédelmét szolgáló rendelkezések
5.6. A fogyasztók tájékoztatása, a címkézés kötelező és választható adattartalma
5.7. Borászati eljárások
5.8. Szőlő-, illetve bor származási bizonyítvány
5.9. A Tokaji borvidékre érvényes különleges előírások
5.10. Kötelező nyilvántartási és jelentéstételi rend
5.11. A borászati termékek szállításához szükséges kísérőokmányok
5.12. Támogatási programok a borágazatban
5.13. A szőlészeti, borászati szakigazgatás
6. Sajátos termék előállítási és forgalomba hozatali szabályok
6.1. Az élelmiszerek eredetvédelme
6.2. Genetikailag módosított élelmiszerek előállításával, forgalomba hozatalával
kapcsolatos szakigazgatási feladatok
6.3. A dohánytermékek előállításának forgalomba hozatalának rendje
6.4. A pálinka előállítása, forgalomba hozatala
7. A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok
7.1. A termőföldtulajdon megszerzésének szabályozása az Európai Unióban
7.2. A termőföldtulajdon megszerzésének szabályozása az egyes EU-tagállamokban
7.3. A termőföld tulajdoni-, használati korlátozások keretében megvalósuló védelme
7.4. A termőföldek használata
7.5. A termőföld szakigazgatási eszközökkel történő védelme
7.6. Földminősítés
7.7. A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok
7.8. A földhasználat nyilvántartása
8. A tulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek gyakorlásával összefüggő szakigazgatási feladatok
8.1. Áttekintés
8.2. Az erdő védelmével, erdőgazdálkodással kapcsolatos szakigazgatási feladatok 105
8.2.1. Áttekintés
8.2.2. Az erdészeti szabályozás céljai, alapelvei
8.2.3. Az erdő fogalma
8.2.4. Az állami erdők tulajdonosi joggyakorlására, vagyonkezelésére, hasznosítására
vonatkozó sajátos szabályok
8.2.5. A szabad rendelkezésű erdő
8.2.6. A fásítás
8.2.7. Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
8.2.8. Az erdészeti létesítmény
8.2.9. Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása
8.2.10. Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása, az erdőbirtokossági társulat
8.2.11. Az erdő használata, az erdőgazdálkodási haszonbérlet
8.2.12. Az Országos Erdő Tanács
8.2.13. Az erdő rendeltetései, erdőgazdálkodási üzemmódok
8.2.14. Az erdőgazdálkodás tervszerűsége, és engedélyezési rendszere
8.2.15. Az erdő és a fásítás telepítése
8.2.16. Az erdőfelújítás, az erdőnevelés, valamint az erdőszerkezet átalakítása
8.2.17. Az erdőt károsító hatások elleni védekezés
8.2.18. Az erdei haszonvételek gyakorlása
8.2.19. Az erdő igénybevétele, megosztása
8.2.20. Az erdő szállítás céljára történő igénybevétele, illetve az erdő látogatása
8.2.21. Az erdészeti munkák szakmai irányítása, az erdő őrzése
8.2.22. Az erdészeti igazgatás sajátos feladatai
8.2.23. Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység, az erdőgazdálkodási bírság, az erdővédelmi bírság
8.3. A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal kapcsolatos szakigazgatási feladatok
8.3.1. Alapfogalmak
8.3.2. A vadhoz kapcsolódó tulajdoni viszonyok
8.3.3. A vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának szabálya
8.3.4. A vadászati jog kényszerhasznosítása
8.3.5. A vadállomány védelmét biztosító rendelkezések
8.3.6. A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége
8.3.7. A vadászat gyakorlásának személyi feltételei
8.3.8. A vadkár térítés rendje
8.3.9. A vadgazdálkodás, a vadászat szabályainak megszegésével kapcsolatos szankciórendszer
8.3.10. A vadászati igazgatás
8.4. A halászattal, horgászattal kapcsolatos szakigazgatási feladatok
8.5. A mező-, és erdőgazdasági vagyonvédelem
9. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), szabályozási rendje
9.1. Az Európai Közösségek politikái
9.2. A Közös Agrárpolitika végrehajtásának eszközrendszere
9.3. Nem kormányzati szervek részvétele a Közös Agrárpolitika kialakításában
9.4. A közös agrárpolitika pénzügyi háttere
9.5. A Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti végrehajtásának szabályozási rendje
9.6. A Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti végrehajtásának intézményei
9.6.1. Áttekintés
9.6.2. A KAP nemzeti végrehajtásának irányításával összefüggő feladatokat
ellátó szervek
9.6.3. A KAP végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó szervek
9.7. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER)
9.8. A pénzügyi ellenőrzés intézményrendszere
9.9. A termékpálya rendtartások működtetése
9.10. Az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból nyújtott támogatások igénybevételével összefüggő sajátos eljárási szabályok
9.11. Agrár-, és vidékfejlesztési támogatások

Papp Zsigmond: Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban
1. Az ingatlan-nyilvántartás lényege
2. Az ingatlan-nyilvántartást meghatározó normák szerkezeti rendje
3. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok
4. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények
5. Az ingatlan-nyilvántartásban rögzítendő adatok
5.1. Az ingatlan adatai
5.2. A jogosultak adatai
6. Az ingatlan-nyilvántartás elvei
6.1. A bejegyzés elve
6.2. A nyilvánosság elve
6.3. A közhitelesség elve
6.4. A kérelemhez kötöttség elve
6.5. A rangsor elve
6.6. Az okiratiság elve
6.7. A teljesség elve
6.8. A valósághűség elve
6.9. A kötelező használat elve
6.10. A legalitás elve
7. Az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogokat rögzítő szerződések ügyintézése
8. A földhivatali eljárással kapcsolatos leggyakoribb eljárási lépések
8.1. A kérelem benyújtása
8.2. Felhívás hiánypótlásra (Ket. 37. és Inytv. 39. §, Vhr. 79.–81. §)
8.3. Értesítés az eljárás megindításáról (Ket. 29. § (3)–(7) bek. és Inytv. 27/A. §.) 185
8.4. Eljárást felfüggesztő végzés. (Ket. 32. §. és Inytv. 47. §)
8.5. Értesítés eljárás függőben tartásáról (Inytv. 47/A. §)
8.6. Eljárást megszüntető végzés a Ket. 31. §-ában foglalt ok miatt
8.7. Eljárás megszüntetése díjfizetés elmulasztása miatt (Ket. 31. § (3). bekezdés
és 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelet 3. §)

Kristó Katalin: Versenyjog
1. A versenyjog története
1.1. A liberálkapitalizmus és a versenyjog – a versenykorlátozások joga az állami
monopolkapitalizmus idején
1.2. A versenyjog fejlődése
1.3. A versenyjogi szabályozás modelljei
1.4. Fogyasztóvédelem
1.5. A közszolgáltató szektor szabályozása
2. A versenyjog a hatályos magyar jogi szabályozásban
2.1. A tisztességtelen verseny tilalma
2.2. Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
3. A versenyt korlátozó cselekmények tilalma
4. A Gazdasági Versenyhivatal
5. Az árszabályozás

Dr. Boros Anita: Munkaügyi igazgatás
1. A munkaügyi igazgatás szervezete
1.1. A miniszter foglalkoztatáspolitikai feladatai
1.2. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
1.3. A munkaügyi központok
1.3.1. A regionális munkaügyi központok
1.3.2. A munkaügyi központ kirendeltsége
1.4. A regionális képző központok
1.5. Az érdekegyeztetés szervezetrendszere
1.5.1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács
1.5.2. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete
1.5.3. A munkaügyi tanács
2. Munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és a speciális
foglalkoztatási formák
2.1. Munkaerő-piaci szolgáltatások és a foglalkoztatást segítő támogatások
2.2. A speciális foglalkoztatási formák
3. A munkaügyi hatósági eljárás
4. Munkabiztonság