Családi farmgazdaság

Családi farmgazdaság, farmgazdálkodás, családi gazdaság, családi mezőgazdasági vállalkozás?
A fogalmak keverednek a hazai gyakorlatban, mert nagyon sokáig nem is használtuk a kifejezéseket. A könyv az említettekkel foglalkozik. Differenciálja a farmgazdaság fogalmát, meghatározza tevékenységi köreit, működését. Nyugat-európai, amerikai, ausztráliai példákon keresztül teszi szemléletessé a farmgazdaság szereplőinek feladatait, jogait és kötelességeit.

Tartalomjegyzék

Szerkesztői előszó
Bevezető
Miért van szükség a tanulmányra?
A családi gazdaság tanulmányozása
Agrárgazdaságtan és a gazdaság irányítása
Vidékszociológia
Társadalmi embertan
A könyv által vizsgált területek
Köszönetnyilvánítás

1. A családi mezőgazdasági vállalkozás meghatározása
A meghatározás célja, feladata
A család gazdaság mint ideális típus
A munka szükségessége
Családi tulajdon és irányítás
A kiválasztott meghatározás
Marginális esetek
A családi gazdaság összetevői
A mezőgazdasági vállalkozás
A gazdaságban található háztartás
Vér szerinti rokoni viszonyok
A háztartás
A családi ciklus
A család ideológiája
A munka megosztása
A családi gazdaságok rugalmassága
A meghatározásból eredő kérdések
Az irányítói tevékenységgel kombinált vállalkozói tulajdon
Rokonságban lévő vállalkozásirányítók
A családtagok szolgáltatják a tőkét és a munkaerőt
A család a gazdaság területén lakik
A vállalkozás nemzedékről nemzedékre való átadása
Összegzés és következtetések

2. A családi gazdálkodás fontossága napjainkban
A családi gazdaságok fontossága
Családi irányítás
A tőkét a család adja
A családi munka fontossága
A gazdaságok típusában és földrajzi elhelyezkedésében tapasztalható eltérések
Történelmi tendenciák
Történelmi bizonyíték az Egyesült Királyságban
Nemzetközi összehasonlítások
Aktuális tendenciák az Egyesült Királyságban
A kölcsöntőkétől való függőség
Összegzés és következtetések

3. A családi gazdálkodás, a tőke és az állam szerepe
Az elmúlt idők jóslatai
A tőkebeáramlás
Közvetlen és közvetett tőkebevonás
A technológia taposómalma
Lassú tőkebeáramlás a mezőgazdaságba
Az egyszerű árutermelés alkalmazkodóképessége
A tőke beáramlását akadályozó tényezők
A mezőgazdaság mint befektetést nem vonzó tevékenység
A tőke mint közvetett szabályozó
A versenytársak távlati kilátásai
Munkafelosztás kontra túlélés. Az új-zélandi példa
Az angliai eset
A fennmaradás mellett szóló bizonyíték
A külső tőkéhez való alkalmazkodás
Családi gazdálkodás, a kisgazdaság és az állam szerepe
Hogyan támogatja az Egyesült Államok a családi gazdaságokat?
A családra irányuló politika
Az Egyesült Királyság kisebb gazdaságokra irányuló politikája
Milyen előnyöket nyújt az állampolitika a nagyobb gazdaságok számára?
Alternatív politikai lépések keresése
Az ellenerő
Összegzés és következtetések

4. Célok, célkitűzések és értékek a családi gazdaságban
Célok, célkitűzések és értékek
A családi vállalkozás céljai
A gazdálkodási tevékenység céljai
A gazdaság területén lakó család
A vállalkozás tulajdonjogának és irányításának kombinálása
A család által rendszeresen szolgáltatott munkaerő
A gazdaság generációk közötti átadása
A családi ciklus
A gazda célkitűzései
Célok és értékek a gazdálkodásban
A célok osztályozása
A vállalkozás méretéből eredő eltérések
A vállalkozás és a család kapcsolatának bizonyítéka
Célok és az életkor
Eszményi típusok kialakítása
A gazdák céljai a kapitalista viszonyok között
A többi családtag céljai
A többszörös cél kezelése
Összefoglalás és következtetések

5. A családi gazdálkodás munkaerő-felhasználása
A mezőgazdasági vállalkozás munkaerőigénye
Alapvető jellemvonások
Kétkezi munka, kontra irányítói munka
A mezőgazdasági vállalkozás rendelkezésére álló munkaerőforrások
A mezőgazdasági munkaerő kategóriái
A család munkaereje. Kereslet és kínálat
Az idő beosztása
A célul kitűzött jövedelem
A családi munkaerő előnyei és hátrányai
A munkaerő-kínálat rugalmassága
Az elkötelezettség, az önkizsákmányolás szintje
A munka produktivitása a gazdálkodó család ciklusában
A munka produktivitása a vállalkozás fejlődési ciklusában
A munkaerő nem megfelelő produktivitásának egyéb okai
Néhány elméleti következtetés
A gazdálkodó család munkaerejére vonatkozó empirikus tanulmányok
A családi munkaerő-kínálati reakciója
A burkolt munkanélküliség
A családi munkaerő menedzselése
A munka megosztása
Oktatás és képzés
A családi munkaerő motiválása
A családi ellentétek feloldása
Irányítói csoportok
Összegzés és következtetések

6. A házasság, és a gazda házastársának szerepe
A gazda családi állapota
A gazda és felesége családi háttere
A feleség hozzájárulásának természete és mértéke
Fizikai munka
A munkaerő nemek szerinti megoszlása
A feleség fizikai munkájában megmutatkozó eltérések okai
Irányítás, menedzsment és döntéshozatal
Irodai munka
Döntéshozatal
A vállalkozás vezetése
Jog szerinti (törvényes) helyzet
Változatok a feleség vezetői szerepére
A munkaidő
A mezőgazdasági vállalkozáshoz való egyéb hozzájárulás
A gazdálkodói tevékenységi kör bővítése
A gazdaságon kívüli munkavállalás
A feleség szerepe a gazdaság háztartásában
Fizikai és erkölcsi támogatás
A kívülállókkal folytatott kapcsolat
Ideális szereptípusok
Jutalmazás, díjazás és elismerés
A feleség hozzájárulásában tapasztalható tendenciák
Összegzés és következtetések

7. Az utódlás ás az öröklés módozatai
Szakmai kifejezések
Az utód szükségessége
Hány gazdának van utódja?
Az öröklés módozatai
Áttekintés
Az alapvető dilemmák
Az öröklési lehetőségek
Az öröklés időzítése
Az oszthatóság módjai
Az elsőszülötti jog
Code Napoléon
Oszthatóság vagy oszthatatlanság
A kulcstényezők
A jogi ás pénzügyi keret
Társadalmi normák
A gazdasági környezet
Az utódlás módozatai
Négy ideális típus
Utódlási módozatok a gyakorlatban
Összegzés és következtetések

8. Az utódlás és a visszavonulás folyamatai
Az utód kiválasztása
Az utódlás menete
Az utódlás folyamatának szakaszai
Az emelkedés üteme
Visszavonulás a családi mezőgazdasági vállalkozásból
Egyáltalán visszavonulnak-e a gazdák?
A visszavonulás kora
Az idősödő gazdák
A visszavonulás utáni jövedelemforrások
A pszichikai bevétel fontossága
A visszavonuláskor jelentkező lakáskérdés megoldása
Az öröklés, az utódlás és a visszavonulás módozatainak kezelése
Az átmenet tervezése
A családi megbeszélések
A sikeres utódlás
Összegzés és következtetések

9. A családi mezőgazdasági vállalkozás jövője
A családi gazdaság előnyei és hátrányai
Makroökonómiai trendek
Az alkalmazkodás lehetőségei
A háztartás reakcióinak szintézise
A túlélés feltételei
A mezőgazdasági vállalkozás túlélése
A háztartás reprodukálása
A háztartás reprodukciója alárendeltségi viszonyok esetén
A családi gazdálkodás folytonossága
Folytonosság és családi befolyás
Az Újonnan gazdálkodásba kezdők lehetőségei
Néhány következtetés

Befejezés

Magyar megjegyzések, kiegészítések a könyv fejezeteihez
A családi mezőgazdasági vállalkozás meghatározása (DR. ERTSEY IMRE)
A családi gazdálkodás fontossága napjainkban (BuzÁs FERENc EDE)
A házasság és a gazda házastársának szerepe (DR. POSTA LÁszLÓ)
Az utódlás és a visszavonulás folyamatai (BALOGH PÉTER)
A családi mezőgazdasági vállalkozás jövője (DR. BAl ATTILA)