Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek

Idézet a könyvből:

1. Bevezetés
A kereskedelmi tevékenység közgazdasági
megközelítése
A marginalista közgazdasági elmélet egyik fô alapelve szerint az egyéni
és a társadalmi jólét fogalmát, a szükséglet kielégítést szolgáló javak birtoklásával
határozhatjuk meg. A javaknak önmagukban nincs hasznosságuk,
csak az ember fogyasztói elképzelései teszik azokat hasznossá.
A termelés célja tehát nem a javak elôállítása, hanem hasznosságérzetet
kielégítô szolgáltatások nyújtása! Egy dolog értelmetlen, haszontalan,
nem növeli a jólétet, ha nem elégít ki szükségletet, bármily kemény
munkával is állították elô, így azt közgazdasági szempontból nem tekinthetjük
termelésnek. Ugyanakkor, ha az emberek szabad akaratukból cserélnek
egymással, a cserébôl nyert hasznosságérzet ösztönzi ôket a cserére,
tehát önmagában a cserébôl is származik elôny, növekszik a jólét.
Ez a felfogás radikálisan szemben áll azzal a marxista felfogással,
mely szerint elôny kizárólag az áru-termelésbôl származhat, így megkülönböztet
produktív és improduktív, azaz termelô és nem termelô (haszontalan)
munkát. Ezzel szemben a marginalista felfogás a „hozzáadott
érték”-re helyezi a hangsúlyt, melynek valóságos értékét az iránta felmerülô
kereslet, árát a piac határozza meg.
A történelem már bebizonyította a marxista elmélet kártékony voltát.
E filozófiai háttérre épülô társadalmi berendezkedés – a múltban és a
jelenben egyaránt –, nem csak a szabadság és egyéb jogok csorbítása
miatt káros, de gazdasági szempontból is tévút, mivel szembe megy a
gazdaság fejlôdésének legalapvetôbb céljával, a jólét növelésével.
Figyelmen kívül hagyja az értékteremtést, az árutermelést öncéllá
változtatja. Ez a magyarázata annak, hogy ezekben a társadalmakban a
túltermelés és a hiánygazdálkodás egyszerre jelennek meg, folyamatos
gazdasági és jóléti hanyatlás mellett.
Azt mondhatjuk tehát, hogy minden olyan – és csak olyan – gazdasági
tevékenység hasznos és a társadalom jóléte szempontjából egyenrangú,
amely iránt valamely tagjának hatékony kereslete merül fel, függetlenül
annak fizikai vagy szellemi voltától.

A termelés célja tehát: a piacképes áru, vagy szolgáltatás. Piacképesnek
akkor tekinthetjük az árut, ha az a megfelelô idôben, helyen, kivitelben,
mennyiségben, választékban és állapotban, ugyanakkor eladható
áron áll rendelkezésre.
Fentiek értelmében a kereskedelmi tevékenységet közgazdasági
szempontból termelésnek kell tekinteni, míg a piaci kereslettel nem bíró
árutermelést nem! Az nem más, mint jobb esetben „lar pour lar” tevékenység,
vagy hobbi, rosszabb esetben túltermelés, gazdasági nonszensz.
A könyv megírásának indíttatása, elôzménye, céljai
Igen fontosnak tartottam a könyvet a fenti eszmefuttatással kezdeni, mivel
több mint húsz éve gyakorló kereskedôként számtalanszor találkozom
a „tisztességes termelô, kontra tisztességtelen kereskedô” felfogással,
ami mindannyiszor felháborít, így ezúton szeretném leszögezni,
hogy ez nem más mint színtiszta marxizmus, függetlenül attól, hogy ki
hangoztatja!
A könyv megírásának alapvetô célja egy olyan mû létrehozása volt,
amely egyszerre funkcionálhat gyakorlati szakemberek szakkönyveként
ugyanakkor a felsôoktatás különbözô, a kereskedelem-, és/vagy tôzsdetechnikát
oktató, nemzetközi ügyletekkel foglalkozó képzései számára
tankkönyvként. A tartalmat a húszéves nemzetközi áru- és tôzsdei
kereskedôi közraktározói, banki tapasztalat, a felsôoktatásban eltöltött
több mint egy évtized és az ezekkel párhuzamosan, szintén a témában
folytatott kutatások eredményeinek szintetizáltan, egy helyen való megjelenítése
határozta meg. A könyvben szereplô ügyletek és technikák
ilyen felfogású rendszerezését és bemutatását nagyban befolyásolta az
egyéni szakmai életút.
Nem tekinthetjük e mûvet sem klasszikus értelemben vett külkereskedelem-
technikai, sem tôzsde-technikai, sem közraktározási, sem kereskedelem-
finanszírozási kézikönyvnek, ugyanakkor az itt említett specialitások
mindegyike megjelenik a könyvben, az általam fontosnak ítélt
súlyozással. A könyv által érintett területek mindegyikén igen jó szak-,
és tankönyvek állnak a szakma rendelkezésére. Nem volt célom egyik
helyett sem egy újabbat alkotni, inkább e területekrôl az én felfogásomban
a „business” szempontjából a legfontosabbakat kiemelni, és együtt
közreadni. A könyv akár a: „szemelvények a nemzetközi és tôzsdei árukereskedelembôl”
címet is kaphatta volna.

A könyv egyes fejezetei a szakma logikáját figyelembe véve követik
egymást. Nincsenek fejezetenkénti bevezetések, összefoglalások,
ellenôrzô kérdések, mint azt egyetemi tankönyveknél gyakran tapasztaljuk.
Szándékaim szerint egy szakkönyvet tart kezében a tisztelt olvasó,
melyet eddigi gyakorlati, oktatói és tudományos tapasztalataim, a jelenlegi
legjobb tudásom szerint állítottam össze „Nemzetközi áru- és tôzsdei
kereskedelmi ügyletek” címen, annak reményében, hogy mind a gyakorlati
szakembereknek, mind a mélyen tisztelt hallgatóságnak hasznos
információkat van módom ezúton átadni.