Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogások

Hogyan érvényesülhet a hazai mezőgazdaságban a részfoglalkozás látványos nyugat-európai terjedése? Miképp alakíthatjuk át a 200 négyszögölnél nagyobb önellátó kertet árutermelő gazdasággá? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a könyv elolvasása után.

Idézet a könyvből:

b) Az ugarolásos talajművelés kisüzemi gyakorlata

1. A kora tavaszi talajmunkák
Milyen tényezők befolyásolják a műveletek optimális időpontját?
A későbbi munkatorlódás elkerülése érdekében célszerű minél hamarabb hozzákezdeni. Ebbéli igyekezetünkben több minden hátráltat bennünket. A tavaszodással szaporodik ugyan a ledolgozható napok száma, ám az időjárás nem mindig kedvez a második műszakra, vagy hétvégékre szorítkozó munkabeosztásnak.
Hasonlóan objektív adottság a talajnedvesség. Az átlagosan 10—iS cm mélyről vett talaj- minta jó eligazítást nyújt a művelhetőségre vonatkozóan. Az ősszel mélyen barázdált felszín tavaszi elegyengetésére a „bakhátról” származó minta némi időelőnyt is enged. A munkaszervezés is befolyásolhatja a talajművelés időpontját, amennyiben a barázdák behúzásával könnyíthetjük a metszési, majd nyesedékgyűjtési munkálatokat.
Mennyiben függ a kora tavaszi az őszi talajművelés módjától?
Nedvesség-befogadás és eróziócsökkentés előmozdítására ősszel hantos, barázdás művelést végzünk. Az őszi szervestrágyázás alkalmából a trágya barázdába juttatása, befedése céljából az árkos művelés egyébként is gyakorlat. Ilyen esetekben tavasszal — kistraktor, motorkapa igénybevételével — két munkamenetre is szükség lehet. Először a bakhátak talajával feltöltjük a barázdákat, később a gyomok jelentkezésekor gyomkapálással egybekötött, ismételt talajegyengetést, -zárást hajtunk végre. Ez utóbbi művelet különösen akkor indokolt, amikor a facsík őszi fellazítása, gyomirtása elmarad.
Milyen módon szüntethetjük meg a bakhátat, barázdát?
Az őszi mélyművelés következtében egy vagy két barázdából keletkezik a bakhát. Az egybarázdás változatnál a talajt egy irányban elmozdító ferde tolólappal, míg a szimmetrikus talajszelvényt mutató két barázdás bakhátat V-alakú „hóekével” vagy egyszerűen töltögetőfejjel lehet egy menetben elegyengetni. Az utóbbi eset gumi-, vagy vaskerekes vontatást igényelhet és a szimmetrikus elrendeződés ezt lehetővé is teszi.
Talajfelszíni záráshoz miért előnyösebb a rotációs kapával, mint járókerekekkel vontatott borona, ill. gépi gereblye alkalmazása?
A talajfelszín mérsékeltebb barázdáltsága lehetőséget nyújt a járókerék nélküli rotációs kapa használatára. Ez több szempontból is előnyös lehet:
— a kapák a talajmozgatás, egyengetés funkcióját a „kapaszkodás” előnyeivel párosítják,
— a szélesen feltámaszkodó kapatest egyenlőtlen felszínen is stabilan vezeti a gépet,
— a kapákkal fellazított felső, száraz talajréteggel könnyebben elsimítható az egyenlőtlenség,
— a kapa egyben a kelőfélben lévő gyomokat is kiforgatja,
— a rotációs kapákkal tovagördülő gép alacsonyabb, könnyebben halad a lombozat alatt,
— a rotációs kapa fordulékonyabb, oldalazni is lehet vele. A forgalomban lévő rotációs kapák szinte kivétel nélkül „sarkantyúval” fékezik a kapaszkodás hatására „elfutni” hajlamos kapálógépet. A kihasználatlan „fékerő” azért is hátrányos, mert talajzárás alkalmával újabb barázdát nyit.
Mikor indokolt és miként fokozhatjuk a rotációs kapa vonóerejét?
Amennyiben a kapák talajmozgató, gyomirtó hatását egyéb funkcióval kívánjuk kiegészíteni (p1. talajsimítás, gereblyézés, hengerezés) a vonóerő növelésének igénye is felmerülhet. Ezt több úton is elősegíthetjük:
— a motor-, ill. kapafordulat korlátozásával (a vonóerő kb. 20—30%-os „szlip” — azaz kerék- csúszás — esetén a legnagyobb),
— a munkaszélesség növelésével (további kapatestek felszerelés révén — a gyártó által ajánlott mértékig),
— a kapatestek helyes megválasztásával (a derékszögű, gyomirtó kapaelemek helyett enyhén hajlított művelő testekkel). (7.2. ábra)
Rotációs kapával hogyan művelhetjük a facsíkot?
A facsík őszi meglazításának elmaradása esetén kora tavasszal, a talaj optimális nedvesség- tartalmát kihasználva is pótolhatjuk a hiányt. A kérdés, hogy rotációs kapával miként helyettesíthetjük a nagyüzemek „milliós értékű” sorvezető, oldalazó talajmaróját.
Feltételei:
— a kapa lomb alatti járhatósága ( fák szabad magassága, kapa alacsony építése, burkolása),
— a kapák oldalazó (aszimmetrikus) felszerelése,
— a gép sarkantyújának tengelyközeli elhelyezése, mely követelmény a gép fordulékonysága szempontjából alapvető (helyette előnyösebb a széles lúdtalp-kapa) (7.2. kép),
— a vezetőszarvak oldal- és magasság-irányú állíthatósága. A felsorolt kritériumokkal a facsík is kapálható géppel, de az esélyt, hatékonyságot tovább
fokozhatjuk a következő döntésekkel:
— a hagyományos kapatestek helyett lekerekített szélű sarabolódobok alkalmazása (fák védelmére),
— az oldalazó (szélesebb) kapatest pótsúlyozása (a művelési mélység tartása, növelése érdekében),
— a tőtáv csökkentésének korlátozása, amely kisgépesítés esetén a sortáv rovására is történhet (előnyös a minimálisan 1,5 m tőtáv).
Évtizedes hazai tapasztalat is alátámasztja, hogy az említett kedvező feltételek mellett a kézi kapálás a facsík művelésében is mellőzhető.


2. Az évközi gyomirtás műveletei
Gyomirtási célzattal a műveletek milyen egyéb hatásokat váltanak ki?
A hagyományos felfogás értelmében a gyomokat a növénykonkurencia megszüntetése, a nedvesség megőrzése céljából kell irtani. Amíg a kapálás uralta a gyomirtást, a talajlazítással Segített csapadék-befogadás és légjárhatóság a tevékenység természetes velejárójaként szerepelt. Hasonlóan a talajba juttatott szerves anyag (trágya, avar, kaszálék) komposztálása, a műtrágya bekeverése, valamint a gyökérmélység és gyepszegély szabályozása is egy menetben történhet. Manapság féltucatnyi egyéb gyomirtási eljárás birtokában a kapálás azért őrzi kitüntetett szerepét, mert alapfunkcióján felül a járulékos hatásokat is megtestesíti.
A gyomosodás milyen változatosságával kell számolnunk?
A felső 10 cm-es talajréteg négyzetméterenként gyakran százezres nagyságrendben rejt gyommagvakat. Magyarországon a közel ezerféle gyomféleségből néhány tucatnak a rendszeres irtása elviselhető mértékűre korlátozza a gyomflórát.
A gépi kapálás megítélése a gyomirtás szempontjából eltérően viselkedő gyomféleségek megkülönböztetését feltételezi:
— sekély gyökerű egyéves gyomok (könnyen irthatók),
— karós gyökerű gyomok (mélyebb vágást kívánnak),
— indásszárúak — gyökere (a kapatestek átfedését, és nagyobb vágási sebességet követelnek),
— nagy tömegű (sűrű vagy magas) gyomnövényzet (gyomaprítás szükséges),
— kivágás után is könnyen gyökerező gyomok (a kivágott gyomcsomókat el-, vagy összeterelő fésű kell hozzájuk).
A gyomok különböző geometriai adottságához eltérő gyomirtási módok, művelőtestek tartoznak. A törvényszerűség figyelmen kívül hagyása a gyomok szelektálódásához, szélső esetben az elgyomosodáshoz vezethet.
Milyen törvényszerűséggel értelmezhető a kapálás nedvességmegőrző szerepe?
A talajból történő párolgás mértéke ugyanazoktól a körülményektől függ, mint a szabad vízfelületeken. Míg a párolgás mértéke nem haladja meg a bolygatatlan (tömör) talajban érvényesülő kapilláris vízemelő képességet a talajból erőteljes nedvesség-kiáramlás történik. Amennyiben a felszínt fellazítjuk, megszüntetjük vele a kapillaritást. Ekkor a nedvesség a vízfázisból gőzfázisba megy át, a nedvesség már csak a diffúzió útján képes haladni. Ezzel elérhetjük, hogy a nedvességmozgás 80%-kal lefékeződjék, a párolgás sebessége ötödrészre csökkenjen. Ez a hatás annál inkább érvényesül, minél nagyobb a meglazított — megszikkasztott — talajréteg vastagsága.
A gyakorlat milyen mechanikus gyomirtási módszereket alkalmaz?
A kapálás — ugarolás — helye szerint megkülönböztetünk:
— totál ugarolást,
— a fák „csurgója” alatti talajművelést,
— a facsík kapálását.
Magyarországon — a csapadékviszonyokból, nem kevésbé a hagyományokból eredően — általában az ültetvény teljes területére kiterjesztik az ugarolást. Ez a gyakorlat a széles sortávú gyümölcsösökben többnyire a szántóföldre méretezett 80—120 LE-s traktorokkal és a nagy munkaszélességű tárcsákkal történik. A lomb alatti felületet kézi kapálással vagy vegyszeresen gyomtalanítják.
Az újabb telepítésnél már számításba veszik a gyepsáv előnyös tulajdonságait, és így a mechanikus talaj művelés a lomb közeli, lomb alatti területre korlátozódik. A facsík gépi talaj- művelését — fiatal, ill. korszerű ültetvényben — csak az igen költséges „törzskerülő” talajmaróval rendelkező nagyüzemek vagy a mozgékony rotációs kapát használó kistermelők vehetik számításba.