A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma

ELŐSZÓ

Hazánk rovarfaunájának három, egyenként csaknem tízezer fajt számláló rendje van: a bogarak (Coleoptera), a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) és a kétszárnyúak (Diptera). Utánuk következnek mint­egy négyezres fajszámmal a lepkék (Lepidoptera).

A lepkék rendje hagyományos felfogás szerint két cso­portra (nem igazán alrendre) osztható: ezek a „nagy­lepkék” (Macrolepidoptera) és a „molylep­kék” (Microlepidoptera). A két csoport aránya mintegy 45% : 55%, vagyis a molylep­kék fajszáma nagyobb, mint a nagylepkéké.

A mintegy 2200 molylepkefaj a mai felfogás szerint 59 családba tartozik. Vannak köz­tük kis fajszámú családok, alig néhány fajjal, és vannak nagyok, több száz fajjal.
Kiadványunk célja kettôs: egyrészt szeretnénk bemutatni minden családot oly mó­don, hogy ismertetjük egy jellegzetes faját akkor is, ha ennek nincs gyakorlati jelentô­sége, vagy csak keveset tudunk róla. Másrészt a kártevô fajokat ismertetjük.

Hogy milyen kártevôket? Lehetôség szerint minden hazai szántóföldi, kertészeti, erdé­szeti, raktári és háztartási kártevôt. Így fajaink száma megközelíti a százhetvenet, ami a hazai faunának csaknem tíz százalékát jelenti.

Kiadványunk imágócentrikus, úgy is mondhatnánk, hogy lepkecentrikus. A lepkékrôl tusrajzok készültek, ezek a rajzok alaposan felnagyítják az apró molylepkéket. Mivel a rajzok többé-kevésbé azonos méretûek, a rajzok mellett megadjuk a preparált – kife­szített – molylepke valós szárnyfesztávolságát.
Röviden ismertetjük az egyes fajok elterjedési területét és életmódját: éves nemze­dékszámát, telelési módját (milyen formában és hol telel), tápnövénykörét. A faj is­mertetését gazdasági jelentôségével, esetleges kártételével fejezzük be.

Kiadványunkat kézbe véve mindenkiben felvetôdik, hogy a képek miért fekete-fehé­rek, jobb lenne talán – és szebb is lenne – színes fényképet látni. Ennek fô oka, hogy amikor az album ötlete megszületett, a rajzok nagyobbik része már készen volt, s ezekre a rajzokra építettünk. Megszerkesztve a fajnévsort, már „csak” pótolni kellett a hiányokat. Persze ez is csaknem egy évet vett igénybe.
Elônyük is van ezeknek a képeknek. Számos olyan molylepke van, amely rendkívül változékony, akár tucatnyi különbözô színût is tehetünk egymás mellé. S mivel a kü­lönbségeket a színek adják, ezeket a különbségeket egy tusrajz „kiegyenlíti”.
Szeretettel ajánljuk munkánkat minden érdeklődőnek.

Mészáros Zoltán és Szabóky Csaba