Új utak - új lehetőségek az agrártermelésben

A szerző ebben a művében megvilágítja azokat a szerkezeti és szemléleti változásokat, amelyek az elmúlt években a kisüzemi mezőgazdasági termelés területén bekövetkeztek. Tájékoztatást ad a beszerző, értékesítő és forgalmazó szövetkezetek kialakulásának és fejlődésének történetéről, napjainkban betöltött szerepéről, fontosságáról. Bemutatja mindazokat a segélyprogramokat, amelyek az átalakulást elősegítik.

Idézet a könyvből:

Átmeneti szövetkezeti modellek


Általános faluszövetkezet

Olyan szövetkezési forma, mely a jogszabályi felhatalmazás alapján az önkéntesség szem előtt tartása mellett, magában foglalja a termelési adottságokat és hagyományokat, ugyanakkor figyelembe veszi a helyi önkormányzat terveit, elképzeléseit. Minden olyan tevékenységgel foglalkozhat, amelyet a szövetkezetekről szóló jogszabály nem tilt: a jelenleg külön szövetkezeti formában működő szövetkezetek integrációja következhet be a település keretein belül (p1.: a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezet az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezettel, takarékszövetkezettel, a kisipari javító és szolgáltató szövetkezettel működhet közösen). Az összevont vagyon — mely a tagok vagyoni részei — koncentrálódik, ezáltal nagyobb vállalkozásokat lehet alapítani. Acsökkent adminisztráció miatt növekszik a hatékonyság, lehetőség nyílik arra, hogy a megtermelt termékeket feldolgozza, üzemeiben értékesítse, szállítási és szervizmunkát vállaljon. A szövetkezeti típus összefoghatja a településen belül azokat a tevékenységeket, amelyek a szociális szükségletek kielégítése szempontjából nélkülözhetetlenek, pozitív értelemben befolyásolja a foglalkoztatást is, hiszen Új munkahelyek létesítése ezen az úton sokkal könnyebben valósítható meg.
A szövetkezet részlegei, a társult szövetkezetek önálló elszámoló egységeiben működnek, de a közös tevékenység folytatásához anyagi eszközt bocsátanak a tevékenységeket összefogó faluszövetkezet rendelkezésére. Gazdálkodhatnak ágy is, hogy a szövetkezetet a tagok meghatározott csoportjai hozzák létre, munkájuk koordinálására. Lehetőség nyílik ennél a szövetkezeti típusnál arra, hogy az egyes részlegeket a tagok meghatározott csoportjai és a szövetkezet közösen hozza létre gazdasági társaság formájában és ez a szövetkezeten belül működne.
Olyan megoldást is választhatnak, hogy a tagok egyénileg gazdálkodnak a megtermelt terményeiket, állataikat a szövetkezeten keresztül hasznosítják és szerzik be a termeléshez szükséges ipari alapanyagot, segédanyagokat. A mezőgazdasági termelőüzemen belüli részlegek és az üzemhez illeszkedő más típusú összefogások, szövetkezések amyi variációt jelenthetnek, ahány tevékenység végzése felmerül.
A vagyonbevitellel, a vagyoni részvétel szabályozásával, a munkavégzéssel, az alapszabállyal összefüggő rendelkezések megalkotását csak kellő előkészület és nagy körültekintés után szabad elvégezni. A közös tevékenység megteremtheti a szabadidőben való összetartozást, amely a falupolitikának agrárpolitikai koncepció szerinti meghatározó részévé válhat, mivel a faluszövetkezet kellő önkormányzati támogatással a falvak közötti eltérések kiegyenlítését is szolgálja. E szövetkezeti típusnál az emberek vagyonukat a szövetkezetbe adják, munkát részben a magángazdaságban, vagy egyéb munkahelyen végeznek.