Monostori szőlő- és borgazdálkodás

Tartalom

Előszó
Szerkesztői előszó  
Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond: Monostori szőlő- és borkultúra Pannonhalmán 
A bencések szerepe az európai szőlő- és borkultúra megteremtésében
Szőlő és bor a tatárjárás előtti Pannonhalmán
Szőlőbirtoklás és szőlő utáni adózás
A török hódoltság peremén
Megújulás a 18. században
Szőlő- és borgazdálkodás a 19. század első felében
Pannonhalma a nemzeti összefogás és a szőlőgazdaság rekonstrukciója élén
Az új szőlészeti-borászati technológia kialakítása
A két világháború között, a tőkés borgazdálkodás útján
Újjászületés a rendszerváltás után

Gyulai Ferenc – Gyulai Gábor: Középkori szőlőkultúra és előzményei (magok és tanulságok) 
A szőlő rendszertana, származási viszonyai
A szőlő terjedésének archaeobotanikai bizonyítékai
Szőlő archaeobotanikai maradványai a Kárpát-medencéből
Az archaeobotanikai leletek, mint a középkori szőlőtermesztés bizonyítékai
A régi szőlőfajták azonosításának lehetősége
Összefoglalás. Magok és tanulságok

Nagy Balázs: Monasztikus szőlőtermesztés és borfogyasztás a középkori nyugaton 
A szőlőkultúra elterjedése a koraközépkori Európában
A borfogyasztás jellemzői

Rudolf Malli: A kolostorpince kincse (Szempontok a bor előállításához, tárolásához
és értékesítéséhez néhány alsó-ausztriai kolostor példája alapján)
A kolostorok és a szőlőtermő vidékek megjelenésének kapcsolatáról
A bor különböző származási helyeiről
A kolostorpincéről
A kolostorok borának beszerzéséről
A kolostorpince kincseiről – A mennyiségek
A sokrétű borszükségletről
Borfogyasztás és minőség
Gazdaságos volt-e a kolostori borgazdaság?
A jelen kolostori borról
A bor- és pincegazdaság a legtöbb kolostor számára már nem volt kifizetődő, ezért felhagytak vele
Összefoglalás

Érszegi Géza: A szőlő és a bor szerepe

Pannonhalma gazdálkodásában az Árpád-korban a tatárjárásig
Függelék

F. Romhányi Beatrix: Pálos szőlőbirtokok a koraújkorban  

Korkes Zsuzsa: Rozmaring, rozmaringos bor, monostori uradalom

Dénesi Tamás: Egy pannonhalmi pincemester a 18. század derekán
(Keller Bálint számadáskönyve) 
A pincemester és számadáskönyve
A majorsági szőlők
Az apátsági pincék
Borfogyasztás

Nagy Ágota: Szeder (János) Fábián kertészkedő tudós szerzetes munkássága a monostori uradalomban 
Kertészeti munkássága a főapátságban

Dominkovits Péter – Perger Gyula: Paraszti gazdaság és szőlőbirtok Szentmártonban,
és a szentmártoni uradalom falvaiban a 19. század első felében (Adatok és kérdőjelek)   
A szőlőhegyek és vezetőik – avagy: paraszti autonómia, vagy jól működő,
egységes uradalom ?
Paraszti birtok és szőlő – Két eset: Szentmárton mezőváros és Kajár falu
Végszó helyett

Lichtneckert András: Aszófő szőlőművelése a kezdetektől a Vörösmál betelepítéséig
Közép- és török kori előzmények
Szőlőhegyek, telepítések a 18–19. században
A szőlőművelés módja
A hegytörvények és a szőlőhegyi önkormányzat

Fülöp Éva Mária: Szőlőtermesztés és borkultúra a Tihanyi Bencés Apátság zalai birtokain
(18–20. sz.) (esettanulmány)  

Csoma Zsigmond: A szőlődézsma megváltásának problémái a Benedek-rendi monostori uradalmakban 
Problémafelvetés
Dézsmamegváltás az 1853. évi úrbéri pátens és az 1868. évi 29. tc. alapján
A dézsmamegváltás problémái, esetei, módjai
Dézsmamegváltás egyszerűen, „baráti” megegyezéssel – az ácsi példa
Dézsma megváltása botrányosan (a kajári példa)
Nehézségek a dézsmamegváltásban
A dézsma váltságösszegének megállapítása
A dézsmamegváltás lezárása, tanulságok

Németh Tamás – László Péter – Szabó József – Pásztor László: A szőlészet talajtani vonatkozásainak történeti áttekintése
A talajtan jelentősége hazai szőlőtermesztésünk fejlődésében
Treitz Péter munkássága és klimazonális térképe
Szaktanácsadási rendszer, talajvizsgálatok, tápanyagellátás
A szőlőkataszter jelentősége
A szőlőkataszterek készítésének fontosabb állomásai

Szabó László Péter: A tápanyag-visszapótlás elmélete és gyakorlata a bencés gazdaságokban a 19–20. században

Hajdu Edit: A csemegeszőlő-fogyasztás kultúrája és fejlődése  
Bevezetés
A csemegeszőlő meghatározása
A szőlőfürtök tápértéke
A csemegeszőlő fogyasztása
A csemegeszőlő-fogyasztás fejlődése
Csemegeszőlő fogyasztásunk kultúrája
Összefoglalás

Mészáros Márta – Csoma Zsigmond: A szőlő-, gyümölcs-, must- és borkészítmények
édességként, desszertként a szerzetesi asztalon
Az étkezési (csemege) szőlők és eltartásuk
Télre való csemegeszőlő-eltartás módszerei
Aszalással mazsolának
Sűrített must és liktárium
Ürmös és füves borok
Füves, illatosított borok
Aszúborféleségek
Szalmabor

Csoma Zsigmond: Technológiaváltás a 19–20. század fordulóján a magyarországi bencés
uradalmak szőlő- és bortermelésében 
A bencés uradalmi szőlők jövedelmezősége

Rábai László: Ó kupába új bort tölts! I.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet újraindulásának rövid története
Szőlőterületek
Pinceépület
Pénzügyi források
Szakemberek

Liptai Zsolt: Ó kupába új bort tölts! II.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szakmai háttere
Környezeti adottságok
Fajtaszerkezet
Területméret, művelési mód
Borászattechnológia

Hortobágyi T. Cirill OSB: Szerzetesi élet és gazdálkodás 
A Szent Benedek-i tradíció
Spiritualitás és gazdálkodás ma
Működési „ars poetica” ma
Konkrétumok
A turizmus
Apátsági termék család
Pannonhalmi Apátsági Pincészet
Távlatok