Integrált növénytermesztés 1-2-3.

Általános növénytermesztési ismeretek - Integrált növénytermesztés 1.

A növénytermesztés ismeretanyaga óriási fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben. Átalakultak a termesztés műszaki-technikai, agronómiai feltételei, de jelentős változások következtek be az ökológiai feltételekben és a biológiai alapokban is. A mai modern növénytermesztés nem nélkülözheti azokat az alap- és alapozó interdiszciplináris ismereteket, amelyek lehetőséget nyújtanak a növénytermesztési folyamatok hatékony elsajátítására és a gyakorlatban történő megvalósítására. Könyvünk ezt az alapvető szemléletváltozást igyekszik visszatükrözni. A szilárd alapok teszik lehetővé, hogy a növénytermesztő szakemberek adaptív és kreatív módon képesek legyenek a sok-sok módosító ökológiai, biológiai és agrotechnikai hatások ellenére az optimálist, a legjobbat választani. 
A tankönyvként is kiválóan használható mű címében is kifejezi ezt a lényeges változást. Az Integrált növénytermesztés könyv 1. kötete összefoglalja azokat a növénytermesztési általános alapismereteket, valamint a hozzá kapcsolódó társtudományok ismeretköreit, amelyek nélkül lehetetlen korszerű, környezetbarát, fenntartható, agronómiailag és ökonómiailag is hatékony szántóföldi növénytermesztést folytatni. A kötet tartalmazza a növénytermesztési tér legfontosabb elemeit (talaj, növény, légkör), valamint ebben a térben lejátszódó folyamatokat. Ezek ismerete nélkül nem tudunk hatékonyan beavatkozni a termeléstechnológiai folyamatokba. A modern növénytermesztés meghatározó részét képezik a műszaki-technikai feltételek. Ehhez is kapcsolódóan foglalkozunk a rendkívül gyorsan terjedő smart technológiákkal, a precíziós növénytermesztéssel. Napjaink növénytermesztése elképzelhetetlen racionális földhasználat, a technológiában használt biológiai alapok széles körű ismerete nélkül. 
Új szemléletmóddal, korszerű megközelítésben tárgyaljuk a klasszikus agrotechnikai elemeket, amelyekre, azok optimalizálására a növénytermesztőnek a legnagyobb befolyása van. Végül, de nem utolsó sorban ahhoz, hogy a gyorsan változó feltételekhez az agrárszakember innovatív módon tudjon alkalmazkodni, szükséges a növénytermesztésben lejátszódó folyamatok holisztikus, rendszerszemléletű megközelítése a különböző intenzitású növényi modellek kialakításával és alkalmazásával, egyúttal hangsúlyozva a minőségi szemlélet különlegesen fontos, háromdimenziós jelentőségét. 

Alapnövények - Integrált növénytermesztés 2.

A világon – eltérő ökológiai feltételek mellett – több ezer kultúrnövény termesztése folyik, amelyeket számos módon (élelmiszer, takarmány, ipari alapanyag, gyógyszerek, bioüzemanyagok stb.) hasznosítunk. A mérsékelt égövben termesztett növények száma néhány száz, amelyből hazánkban mintegy 60–80-at termesztenek. Ezeknek a szántóföldi növényeknek a jelentősége az idő előrehaladtával jelentősen változott. Ennek a folyamatnak a meghatározó iránya az volt hazánkban, hogy a szántóföldön nagyobb területen termesztett növények száma folyamatosan csökkent. Napjainkban a legfontosabb 5 növény (búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce) a szántóterület mintegy 85–88%-át teszi ki. Ennek az arányeltolódásnak a következtében a hazai vetésszerkezetben jelentősen megnőtt a magyar növénytermesztés ökológiai, agronómiai és ökonómiai sebezhetősége.
Az új tankönyv, az Integrált növénytermesztés megírásánál, szerkesztésénél célszerűnek láttuk ezt a folyamatot a visszatükrözni. Ezért a növényfajok tárgyalásánál a 2. kötetben (Alapnövények) a nagyobb területen termesztett és/vagy növénytermesztési szempontból fontos növényeket szerepeltetjük. Az Integrált növénytermesztés 3. kötetében (Alternatív növények) pedig a kisebb területen termesztett, de a jövőben nagyobb jelentőségre érdemes növényeket tárgyaljuk.
Az alapnövények klasszikus csoportosításban szerepelnek. A gabonafélék és az olajnövények mellett a legfontosabb hüvelyes, gyökér-, gumós, ipari és takarmánynövények teljes körű ismereteit adjuk közre az egyes fejezetekben. Tárgyalásuknál fontosnak ítéltük az egységes szerkezet kialakítását. Így a növények termesztésének általános tudnivalói (jelentőségük, morfológiai és fiziológiai sajátosságaik) mellett az ökológiai igényeiket, a fajtamegválasztás szempontjait, valamint a részletes agrotechnikai igényüket foglaljuk össze részben a hazai és külföldi szakanyagok, részben saját kutatási eredményeink alapján. Ugyan a terjedelmi korlátok miatt bizonyos termesztéstechnológiai elemek (pl. növényvédelem) csak alapismereteket tartalmaznak, a legtöbb esetben azonban törekedtünk a teljességre. Az Integrált növénytermesztés könyv 2. kötetét (Alapnövények) áttekinthetősége, széles körű szakmai ismeretei miatt mind az egyetemi oktatás, mind a gyakorlat eredményesen tudja hasznosítani.

Alternatív növények - Integrált növénytermesztés 3.

Bár a hazai növénytermesztés szerkezete az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon leegyszerűsödött, mégsem lehetünk olyan szűklátókörűek, hogy a kis területen termesztett növényfajokról teljesen megfeledkezzünk. Az Integrált növénytermesztés könyv 3. kötete (Alternatív növények) ezeknek a növényeknek a termesztéstechnológiáját tartalmazza. Ezek a növények ugyanis adott régióban, tájkörzetben, gazdaságban az országos átlagnál lényegesen nagyobb jelentőséggel bírnak, meghatározó szerepük lehet a gazdaság növénytermesztésének eredményességére. A jövőben kedvező feltételek (támogatás, technológiai fejlesztések, új fajták/hibridek stb.) esetén ezek közül a növények közül lehetnek nagyobb területen termesztett növények (mint ahogy korábban egyik-másik volt is). 
A 3. kötetben összesen 37 növényfajt ismertetünk röviden, a klasszikus szerkezeti felépítést követve. Minden növény esetében felhasználtuk a legújabb hazai és külföldi szakirodalmi forrásokat, bizonyos esetekben pedig a saját kutatási eredményeinket is. A tárgyalt növényfajok számát a terjedelmi korlátok behatárolták, így természetesen voltak olyanok, melyek nem kerülhettek ebbe a kötetbe. További célunk ugyanakkor a 3. kötet, az Alternatív növények megírásánál az volt, hogy a leendő és gyakorlatban dolgozó szakemberek számára bemutassuk azt a széles körű választási lehetőséget, melynek racionális felhasználásával a növénytermesztés hatékonysága növelhető. Ezeknek az alternatív növényeknek szélesebb körű bevonásával lehetőség nyílik a diverzifikált vetésszerkezet kialakítására, amely számos agronómiai, ökológiai és ökonómiai előnyt jelent. Meggyőződésünk, hogy – nem is távoli jövőben – ezeknek az alternatív növényeknek a gazdasági szerepe nőni fog, melynek realizálásához a 3. kötetben szereplő szakmai ismeretek jelentősen hozzájárulhatnak.