Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet és tájgazdálkodás

Ma, és a most következő néhány évtizedben az egész Földre vonatkoztatva rendkívül gyorsan növekedő emberiséggel kell számolnunk, továbbá azzal a ténnyel, hogy a növekedés a Föld különböző területein, a társadalmak különböző fejlődésfokán rendkívül eltérő lesz. A természettudomány talán még sohasem állott olyan nehéz feladatok előtt, mint ma, amikor ilyen rendkívül gyorsan és egyenlőtlenül fejlődő emberiség számára kell a fejlődéshez szükséges tudományos alapokat megteremtenie.Ami a kiutat illeti, ma már nincsen egyetlen olyan, komolyan gondolkozó biológus aki valamiféle „vissza a természethez!” irányzatot képviselne ezekben a kérdésben. Ezzel szemben akarjuk és keressük azt az új egyensúlyi állapotot, amelyet az a önszabályozás helyett emberi szabályozással kell létrehozni. Meggyőződésem, hogy a tudat, az emberi értelem képes a mechanisztikus önszabályozásnál jobb, hatékonyabb biológiai szabályozó rendszert kiépíteni. Ennek azonban az a tudományos feltétele , hogy rendelkezzünk a szükséges biológiai, különösen ökológiai isme-retekkel. Enélkül a szabályozás csak dilettáns módra, rosszul és sokszor katasztrófához vezetően sikerül.