A világ mezőgazdasága

A könyv közgazdasági módszerek alkalmazásával elemzi, és ökológiai, a természeti viszonyok ismeretével mutatja be a történelmileg kialakult, nemzetközi méretű kapcsolatokban működő gazdasági egység, a világ-mezőgazdaság fejlődési tendenciáit, fejlettségi különbözőségeinek okát, a XX. századvégi arculatát

Idézet a könyvből:

Amerikai Egyesült Államok (USA)


Területe 9372,6 ezer km2
Művelt terület aránya 18,9%.
Népessége 267,90 millió fő.
Népsűrűsége 29 fő/km2.
100 ha művelt területre jutó népessége 150 fő.
Mezőgazdasági dolgozók aránya 2,7%.
Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből 1,8%.
Egy lakosra jutó GDP 30 276 USD.

Az Amerikai Egyesült Államokat (United States of America, USA) (15. ábra) Észak- Amerikában keletről az Atlanti-, nyugatról a Csendes-óceán, valamint északról Kanada, délről Mexikó és a Mexikói-öböl határolja a 25°—49° szélességi körök között.


Észak—déli irányban 2600, nyugat—kelet irányban 4500 km kiterjedésű. Ez a terület még bővült azzal, hogy 1958-ban Alaszkát, 1959-ben pedig a Csendes-óceán északi részében fekvő Hawaii szigeteket az USA-hoz csatolták.
Partvonala tízezer km-nél hosszabb és közepesen tagolt. A keleti-part északi része fjordos, a megsüllyedt folyóvölgyek kikötésre kiválóan alkalmas öblöket alkotnak. E partszegély déli része Mexikóig mocsaras, lápos, kevés a kikötésre alkalmas hely. A nyugati partvonal tagolatlan, meredek partjain kevés a kikötésre alkalmas hely. Lényegében két nagy kiterjedésű öble van: északon a Puget Sound- és délen a San Francisco-öböl.


A felszín

Az USA óriási területének felszíne nagyon változatos. Az Atlanti- és a Csendes-óceán partjait észak—dél irányú hegységrendszerek vonulatai kísérik. A keleti partok mentén az Appaleche, nyugaton a Kordillerák hegyrendszere húzódik. Közöttük óriási területű síkságok és a hegyvonulatokkal szegélyezett fennsíkok fekszenek. Lapos tetők és bizarr sziklaformák jellemzik a hegygerincek egyes részeit. Ez a területi felszín lényegében keletró’l nyugatra Öt sajátos tájra tagolható:
• A Parti-síkságok. A Mexikói-öböl, az Atlanti-óceán és az Appaleche hegyvonulat között terül el. Mezőgazdasági művelésre a sok tó miatt kevésbé alkalmas. A Parti-
síkság megközelítően 1 millió km2 kiterjedésű területét a Mississippi-alföld, az Oböl-mellék, az Atlanti-síkság és Florida vidéke alkotja.
• Az Appaleche hegységrendszer. Mélyedéseiben tavak keletkeztek. Ezen a tájon húzódik az Appaleche- és a Piedmont-fennsík. A hegységek közé folyók szabdaltak völgyeket. Az Appaleche-fennsik nagy részét művelik.
• A Mississippi-Missouri medence. A Tóvidék, a Nagy-tavak tája és a Nagy-síkság csatlakozik hozzá. Nyugat felé fokozatosan emelkedve a préri táblába, más néven
a Belső-síkságba megy át, amely 3 millió km2 területű. Értékes mezőgazdasági terület.
• A Kordillerák hegyvidéke. Az ország egyharmadát foglalja el. Nagy tájai:
— Sziklás hegység a kanadai határtól a mexikói határig húzódó — 3000 m fölé nyúló gerinceivel hordalékkal kitöltött süllyedéseket, „partokat” és nagy folyók forrásvidékeit fogják közre.
— Kordillerák két fő láncra oszlik: a Csendes-óceán partján húzódó Parti-láncra és tőle keletre a Parti-hegységre. A Parti-lánc és a Parti-hegység között egy 90—140 km
széles és 1600 km hosszú mélyedés húzódik. Két részre tagolódik; északra az Oregoni-mélyedés, délre a Kaliforniai völgy terül el. Az előbbi déli része, a
Willamette-völgy híres mezőgazdasági terület.
— Medencék és fennsíkok. Az USA területén a Sziklás-hegység és a Parti-hegység 1600 km-re húzódik egymástól. A közöttük fekvő nagy kiterjedésű száraz területeket (1,7 millió km2) a Columbia-fennsík, a Nagy-medence és a Colorado-fennsík alkotják. A csapadékosabb peremhegységből eredő folyók mély kanyonokat
vágva folynak rajtuk keresztül (Grand-Canyon).
— A Nagy-medencei fennsík mintegy 600 ezer km2 kiterjedésű területe a Sierra Nevada és a Wasatch-hegység között fekszik, sok kisebb-nagyobb lefolyástalan területet alkotva, ahol sós tavak helyezkednek el.