Homoki fehérnyárasok termesztés-fejlesztése

Tartalom

Előszó 5
A homoki fehérnyárasok szerepe és jelentősége az ültetvényszerű fatermesztésben (Dr. Rédei Károly) 6
A homoki fehérnyárasok termesztés-fejlesztésével összefüggő rövid tudománytörténeti áttekintés (Dr. Rédei Károly) 8
A homoki fehérnyárasok termesztés-fejlesztésének ökológiai és biológiai alapjai (Dr. Rédei Károly, Dr. Führer Ernő) 9
A fehér nyár és hibridjeinek (fajtáinak) taxonómiája (Dr. Rédei Károly) 9
Ökológiai (termőhelyi) feltételek (Dr. Führer Ernő) 12
Szaporítóanyag-termesztés (Dr. Rédei Károly, Dr. Balla Ildikó) 16
Generatív szaporítás (Dr. Rédei Károly) 16
Vegetatív szaporítás (Dr. Rédei Károly, Dr. Balla Ildikó) 17
A szelekciós nemesítés újabb eredményei (Dr. Rédei Károly, Dr. Keserű Zsolt) 22
Fehér nyár klónkísérletek értékelése 24
Erdősítési technológiák (Dr. Rédei Károly) 27
Fehérnyárasok felújítása 27
Fehérnyárasok telepítése 30
Fehérnyárasok növekedése és fatermése (Dr. Rédei Károly) 31
Fehér nyár egyes fák növekedése 31
Fehérnyárasok növekedése és fatermése 33
Fehérnyárasok nevelése (Dr. Rédei Károly) 41
Fehérnyárasok nevelésének alapelvei, a nevelési teendők modellezése 41
Erdővédelmi vonatkozások 44
Kor–növőtér–célátmérő összefüggések homoki fehérnyárasokban 45
Akácelegyes fehérnyárasok faállományszerkezete (esettanulmány) 48
Fehérnyárasok földfeletti dendromasszája (Dr. Rédei Károly) 50
Irodalomjegyzék 53

Őshonos nyáraink közül erdőgazdasági (fatermesztési) jelentősége a fehér nyárnak (Populus alba L.) és természetes hibridjének a szürke nyárnak (Populus × canescens) van. Mivel a hibridizációs (visszakereszteződéses) szintek a természetben nem különíthetőek el egyértelműen, a következőkben – a fajleírást kivéve – általánosításként csak a fehér nyár megnevezést használjuk.
A fehérnyárasok termesztésével összefüggő integrált kutató-fejlesztőmunka intenzívebbé tételét több tényező indokolja. A fatermesztést alapvetően befolyásoló ökológiai tényezők egy részének kedvezőtlenebbé válása (minimális mennyiségű vegetációs időszakbeli csapadékhullás, a talajvízszint mélyebbre húzódása, helytelenül megoldott vízszabályozás-vízelvezetés) előtérbe helyezte új, a megváltozott környezeti feltételekhez is alkalmazkodni tudó fajták (klónok) előállítását.
A homoki termőhelyek egy jelentősebb részén tenyésző erdei fenyvesekben állandósult gondot okoz a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosus) növekvő károsítása. Ugyancsak megoldásra vár a gyengébb termőképességű termőhelyeken álló nemesnyárasok fafajcserés felújítása. Jelentős mértékben növekedni fog a jövedelmezően nem művelhető mezőgazdasági területek erdészeti hasznosításának, az erdőtelepítéseknek mennyisége is. Ezen területek egy része a fehérnyár-termesztés számára ún. határtermőhelyeket képvisel majd, amelyeknél valamilyen talajhiba vagy más káros környezeti tényező korlátozza az ültethető fafajok (fajták, klónok) körét, valamint a termesztési időtartam hosszát. Mindezeken túlmenően a már meglévő fehérnyárasainknak meghatározó jelentőségük van és lesz a természetvédelemben (őshonos fafajok génkészletének megőrzése) és tájfejlesztésben (tájesztétikában). Ugyanakkor a részben megváltozott ökológiai körülmények alapulvételével, termesztés-fejlesztésük egyik kiemelt iránya a vegetatív úton is jól szaporítható, jó növekedésű, károsításokkal szemben ellenálló, a fafeldolgozás számára értékesebb alapanyagot adó új fajták előállítása és köztermesztésbe vonása.
A homoki fehérnyárasok termesztés-fejlesztéséről szóló kiadvány első kiadása 2007-ben jelent meg. Az azóta eltelt 15 év, amely a fehérnyárasok vágásérettségi korának közel fele, több vonatkozásban is (pl. szelekciós nemesítés, fehér nyárral elegyes faállományok növekedése) újabb kutatás-fejlesztési eredményeket hozott. Mindezek, illetve a fentebb leírt kedvezőtlen környezetváltozások hatásainak enyhítése a fehérnyárasok termesztésével kapcsolatosan egyre fokozódó figyelmet vált ki. E gondolatok jegyében adjuk közre e több évtizedes kutatóeredményeit tartalmazó kiadványt.