Háziállatok génvédelme

Az állattenyésztés feladata az emberiség bizonyos mértékű és irányú szükségletének kielégítése. Elsősorban élelmiszertermelésről van szó, de jelentős ez az ágazat ipari alapanyagok megtermelésében és egyéb emberi igények (hobby állatok tartása, sporttenyésztés, igaerő) teljesítésében is. A Földön fellelhető 50000 állatfajból 30 élelmiszertermelő állatfajt háziasított az ember, és ebből 14 adja a világ állatitermék- termelésének 90 százalékát. A hasznosított állatfajok száma ugyan feltűnően alacsony, de a több ezer fajtában megtestesülő genetikai sokféleség rendkívül gazdag. A világ, benne az emberiség igénye, a környezet és az állatfajták viszonya azonban folyton változik. Az állatnemesítő ennek megfelelően tűzi ki a tenyészcélt és igyekszik megvalósítani azt. Korunk elméleti és technikai vívmányait felhasználva nagy teljesítményű állatállományok és fajták születnek, amelyek gyors ütemben terjednek az egész világon. A modern élet konkurencia harca a háziállatokra is kiterjed, és a növekvő élelmiszertermelés közepette a világ állatgenetikai tartalékai riasztó ütemben fogynak. A termelékenyebb fajták kiszorítják a helyi, kisebb termelésű fajtákat, sokszor a különböző propaganda és piaci harc segítségével. Az elmúlt száz év alatt 1000 állatfajta felmorzsolódott, mára a háziállatfajták harmada a veszélyeztetett kategóriába került. A még tenyésztési méretet alkotó populációkból 1300 fajta az eltűnés határán áll. Ez megfordíthatatlanul szűkíti az állatfajták genetikai alapjait, nehezítve a nemesítők mozgásterét, vigasztalanul rombolva a biológiai változatosságot. Ez egyébként a fejlődés természetes folyamata, amely – figyelembe véve a növekvő létszámú és sok helyütt éhező emberiséget – hasznosnak látszik és rövidtávon hasznos is.