Mezőgazdasági gépi beruházások

A kiadvány elsősorban olyan mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodók, családi gazdaságok számára készült, akik hosszabb távon kívánnak e területen sikeresen tevékenykedni, ezért fontos számukra a legjobb gépesítési megoldások megtalálása, a már meglévő gépek gazdaságos üzemeltetése, tartalékaik hasznosítása.

Idézet a könyvből:

4.1.1. Az amortizációs költség alakulása,
elszámolása, hatása

A gépek működésük során elhasználódnak, elkopnak, értékük csökken, Az így bekövetkezett értékcsökkenést elvileg azokra az ágazatokra, tevékenységekre és olyan mértékben kellene ráterhelni, amelyek és amilyen mértékben igénybe vették a gépet Az elhasználódás mértékét nehéz pontosan számszerűsíteni. A termelésre ténylegesen elszámolt értékcsökkenést nevezzük amortizációs költségnek, amely a gyakorlatban sok esetben egyáltalán nem követi a gép valós elhasználódását, értékcsökkenését.
Az éves amortizációs költséget Idő- vagy teljesítményarányosan számíthatjuk úgy, hogy a gép árából levonjuk a maradványértéket és az így kapott összeget Osztjuk a használati évek számával vagy a várható teljesítménnyel.
A gyakorlatban a maradványértékkel általában nem számolnak, a gép teljes értékét nullára leírják ún. amortizációs kulcsok (%) segítségével. Az egymást követő évekre jutó amortizációs költség nagysága alapján a leírás lehet lineáris vagy degresszív.
Példa: egy új gép ára 2200 E Ft, várható használati Ideje 10 év.
Lineáris időarányos lejárás alkalmazásakor az összesen 2200 E Ft érfékcsökkenést minden évre azonos
mértékben (1 0%-kal) kell számolni, így az évente 220 E
Ft lesz.
Degresszív leírás esetén az egymást követő években csökken az elszámolt amortizációs költség nagysága. Ennek kétféle gyakorlati megvalósítási módja lehetséges, Az egyik esetben egyre csökkenő százalékkal számolunk, így például az első évben 16% (352 E Ft) a másodikban 1 4% (308 E Ft) és így tovább a tizedik évig. A második esetben azonos százalékkal számolunk, de mindig a maradványérték (gép ára - elszámolt amortizáció) alapján. Például 12%-os kulcs esetén az első évben 264 E Ft, a második évben a maradványérték (2200—264= 1936) 1 2%-a, azaz 232 E Ft lesz az éves amortizációs költség, és így tovább, Teljesítményarányos leírás esetén az élettartam alatt várható teljesítményre, munkaidőre osztják el a leírandó értékcsökkenést. Az előbbi példa alapján, ha a használati ideje alatt a gép várhatóan 15 000 műszakórát dolgozik, akkor 1 órára 146,7 Ft érték- csökkenés jut. Az adott évben ledolgozott műszakórák számát ezzel megszorozva megkapjuk az éves amortizációs költséget.
Ennek az előnye az, hogy reálisabb, mert egységnyi gépi munkára vagy munkaidőre mindig azonos amortizációs költség jut. Ennek ellenére alig terjedt el. Egyszerűsége miatt a gyakorlatban nagyrészt az időarányos leírást alkalmazzák.
A vállalkozó az amortizációt termelési költségként számolja el, azonban kiadásként az nem jelentkezik, nem kell fizetnie senkinek sem és még adóalap, illetve adócsökkentő is. Ugyanis ha elszámol az adott évben a gépek után például 1 millió Ft amortizációt, akkor egyrészt a költségei ennyivel megnőnek, másrészt a jövedelme is ekkora összeggel csökken, tehát ennyivel kevesebb jövedelem után kell adót fizetnie.
Továbbá az 1 millió Ft elszámolt amortizáció is a vállalkozásban marad, felhasználható a tevékenységének finanszírozására, beruházásra. Ez a magyarázata annak, hogy általában nem engedik meg az amortizáció gyorsított leírását, a vállalkozók viszont igyekeznek - és célszerű is - a megengedett mértékig elszámolni azt,
Az elmondottakat szemléltetik a 4. táblázat adatai, ahol néhány géptípus éves amortizációs költsége látható különböző használati évek esetén, lineáris időarányos leírást alkalmazva.