A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei

Kifogástalan állapotú antikvár példányok

Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó 

Kiadás éve: 1982 

Kötés típusa: egészvászon, kiadói borító nélkül

Terjedelem: 357 oldal 

Nyelv: magyar 

Méret: Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.50cm 

Súly: 0.70kg

A fitotechnikai műveletek fogalomköre
és helye a termesztéstechnológiában 15

1.1 Néhány régebbi és újabb szakkifejezés újszerű értelmezése 16
1.1.1 A fitotechnika kifejezés megjelenése és értelmezése a hazai irodalom-
ban 16
1.1.2 A technika és technológia fogalomkörének változása 18
1.1.3 Az agrotechnika fogalmának régebbi és újabb értelmezése 18
_2 A szőlő termesztéstechnológiai műveleteinek rendszerbe foglalása 19
.3 Az ültetvénylétesítés és a termesztéstechnológia műveleteinek legfőbb jellemzői
a hagyományos és a korszerű termesztésben 26
1.3.1 Az ültetvénylétesítés sajátosságai 27
1.3.2 A termesztéstechnológia műveletei 27
1.3.2.1 Agrotechnikai műveletek 27
1.3.2.2 Fitotechnikai műveletek 30
1.3.2.3 Növényvédelmi műveletek 33
1.3.2.4 Termésbetakarítási műveletek 35
1.3.2.5 ültetvényállag-fenntartási (tőkepótlási) műveletek 35
1.3.2.6 Az ültetvények műszaki berendezésének (támaszrendszerének) kar-
bantartása 36
4 A termesztéstechnológiák fejlődésére ható fontosabb tényezők 37
1.4.1 A környezeti (ökológiai) feltételek 37
1.4.2 A termelési mód (a termelőerők és a termelési viszonyok) 38
1.4.3 A szőlőfajta
1.4.4 Egyéb tényezők 39
1.5 A szőlő szervezeti felépítésének sajátosságai és ezek kapcsolata a fitotechnikai
műveletekkel 40
1.6 Összefoglaló megállapítások 42

2. A fitotechnikai műveletek (metszési eljárások)
történeti fejlődése 43
2.1 Az egyes korszakok (fejlődési szakaszok) meghatározásának módja 43
2.2 A filoxéravész előtti metszési eljárások 44
2.3 A metszési eljárások fejlődése a filoxéravésztől a nagyüzemek kialakulásáig 48
2.3.1 A filoxéravész utáni metszési eljárások 54
2.3.1.1 A móri kopaszmetszéses fejművelés 55
2.3.1.2 A soproni szálvesszős metszéses fejművelés 59
2.3.1.3 Az alföldi rövid- és hosszúcsapos fejművelés 61
2.3.1.4 A badacsonyi két világos szemes bakművelés és a bakművelés egyéb
változatai 67
2.3.1.5 A fej- és a bakművelés közötti átmenet rövid-, illetve hosszúmetszés-_
sel 70
2.3.1.6 A hagyományos művelési és metszési eljárások ugyanazon termőhe-
lyen való összehasonlításának eredményei 72
2.3.1.7 A hagyományos művelési és metszési eljárások elemzéséből levon-
ható tanulságok 75
2.4 A nagyüzemi módszerek útkeresésének időszaka 77
2.5 A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódok kialakulása 79
2.5.1 A művelési és metszési eljárásoknak a II. ötéves terv ideje alatt (1961 --
1965 között) kialakult két irányzata 80
2.5.1.1 A Moser-féle magasművelés bevezetése 80
2.5.1.2 Az alföldi széles sorközű fejművelés elterjedése 84
2.5.2 A magasművelés elterjedése és a 2,4 m sortávolságú szőlők korszerűsítése 85
2.5.3 A nagyüzemi szőlőültetvények területének alakulása a III., a IV. és az V.
ötéves tervidőszak (1966-1980) alatt 93
2.5.4 Az új szőlőültetvények területének alakulása 1951 — 1980 között 96
2.6 A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódokkal kapcsolatos első kísérleti ered-
mények 97
2.7 A jelenlegi fejlesztés szükségessége és irányai 104
2.8 A művelési és metszési eljárások fejlesztése közben jelentkező ellentmondások
és feloldásuk 104
2.9 Összefoglaló megállapítások 107

3. A fitotechnikai műveletek, a fajta, a tőszám
és az ökológiai potenciál kapcsolata 109
3.1 Az ökológiai potenciál általános és szőlészeti értelmezése 111
3.2 A környezet és a szőlő dialektikus egysége 113
3.3 Az ökológiai potenciál hasznosításának tényezői 115
3.3.1 A szőlőfajta 116
3.3.1.1 A fajtatulajdonságok 116
3.3.1.2 A termesztéstechnológia fajtamegválasztást meghatározó szerepe 120
3.3.1.3 A termelési viszonyok (nagyüzemi méretek) fajtakövetkezményei 121
3.3.1.4 Fajtaösszetételünk területi alakulása a nagyüzemek létrejötte óta 131
3.3.1.5 Az intenzív szőlőtermesztés fajtasajátosságai 132
3.3.2 A tőszám (az egységnyi területen elhelyezett növényegyedek száma) és a
vele összefüggő tőkeművelésmódok és támaszrendszerek 136
3.3.2.1 A tőszám szőlészeti sajátosságai 137
3.3.2.2 A tőszámmal összefüggő tőkeművelésmódok 141
3.3.2.3 A tőszámmal összefüggő támaszrendszerek 141
3.3.3 A fitotechnikai műveletek 143
3.4 Összefoglaló megállapítások 144

4. A fitotechnikai műveletek csoportosítása
és rövid jellemzésük 147
4.1 A fásmetszések 148
4.1.1 A fásmetszések csoportosítása 149
4.1.1.1 Elágazások nevelésekor alkalmazott metszésmódok 150
4.1.1.2 Elágazások nevelése nélküli metszésmódok 151
4.1.2 A nagyüzemi metszésmódok sajátosságai 152
4.1.3 Tendenciák a nagyüzemi metszésmódok fejlesztésében 154
4.2 A zöldmunkák 155
4.2.1 A zöldmunkák csoportosítása 155
4.2.1.1 Mechanikai jellegű műveletek 155
4.2.1.2 Kémiai szerekkel való kezelések 156
4.2.2 A zöldmunkák sajátosságai a nagyüzemekben 157
4.2.3 Tendenciák a zöldmunkák fejlesztésében 158
4.3 A metszést kiegészítő fitotechnikai műveletek 158
4.4 Fitotechnikai hatásokkal is járó egyéb műveletek 159
4.5 Összefoglaló megállapítások 159

5. A tőkeművelésmódok, a támaszrendszerek csoportosítása
és rövid jellemzésük 161
5.1 A tőkeművelésmódok csoportosítása támaszrendszerük szerint 161
5.1.1 A tőkeművelésmódok rövid jellemzése 162
5.1.2 A nagyüzemi tőkeművelésmódok sajátosságai 174
5.1.3 Tendenciák a tőkeművelésmódok fejlődésében 174
5.2 A támaszrendszerek csoportosítása 174
5.2.1 A karós és huzalos támaszrendszerek rövid jellemzése 178
5.2.2 A nagyüzemi támaszrendszerek sajátosságai 179
5.2.3 Tendenciák a támaszrendszerek fejlesztésében 179
5.3 Összefoglaló megállapítások 180

6. A fitotechnikai műveletek biológiai alapjai 183
6.1 A szőlő termésképződése, rügyeinek differenciálódása 183
6.1.1 A rügyvizsgálatok célja, módszerei, a vizsgálatok eredményeinek elméleti
és gyakorlati jelentősége 184
6.1.1.1 A rügydifferenciálódás folyamatának figyelemmel kísérése 184
6.1.1.2 A rügytermékenység prognosztizálása 187
6.1.1.3 A rügytermékenység utólagos regisztrálása 188
6.1.2 A termékenységi együtthatók elméleti értéke és gyakorlati használható-
sága 189
6.1.2.1 Az abszolút termékenységi együtthatók 190
6.1.2.2 A relatív termékenységi együtthatók 192
6.1.2.3 A rügytermékenységi együtthatók 192
6.1.2.4 A termékenységi együtthatók változatcsoportok és fajták szerinti
alakulása 193
6.1.3 A rügyek termékenységét alakító tényezők 197
6.1.4 Megállapítások 201
6.2 A tőkék rügy-, hajtás- és fürtterhelése 202
6.2.1 A terhelés értelmezése 202
6.2.2 A rügy-, hajtás- és fürtterhelés beállítása 203
6.2.3 Az optimális rügyterhelés meghatározása 212
6.2.4 Megállapítások 214
6.3 A termőegyensúly 215
6.3.1 A termőegyensúly fogalomköre 215
6.3.2 A termőegyensúly beállításának és fenntartásának módjai 217
6.3.3 A termőegyensúly tényezői és a közöttük levő kapcsolat 218
6.3.4 A termőegyensúlyt meghatározó optimális rügyterhelés, továbbá az ún.
alul- és túlterhelés jellemzői és következményei 225
6.3.5 A teljesítőképesség mérése 227
6.3.6 Megállapítások 228
6.4 A levélfelület nagyságának, térbeli elhelyezésének és fotoszintetikus aktivitásá-
nak sajátosságai 229
6.4.1 A zárt állományú növények és a szőlő napfényenergia-megkötése 229
6.4.2 A levélfelület nagysága és jelentősége az intenzív termesztésben 230
6.4.3 A levélfelület nagyságának szerepe a mennyiség és minőség alakulásában 234
6.4.4 A levélfelület meghatározásának módszerei 237
6.4.5 A levélfelület fotoszintetikus aktivitásának növelése 238
6.4.5.1 Kedvező fényviszonyok kialakítása 238
6.4.5.2 Az asszimilációt meghatározó egyéb tényezők 241
6.4.6 Az asszimiláták transzlokációja 245
6.4.7 Az őnárnyékolás kialakulásának okai a nagyüzemi ültetvényekben 248,
6.4.7.1 Az önárnyékolás fiziológiai és termesztési következményei 248
6.4.7.2 Az önárnyékolás megszüntetésének módjai 254
6.4.8 A levélfelület térbeli elhelyezése 255
6.4.8.1 A támaszrendszer szerepe 255
6.4.8.2 A zöldmunkák szerepe 256
6.4.9 A nagy vegetáció fenntartása és a növekedésszabályozó vegyi anyagok
használata közötti ellentmondás 257
6.4.10 A szőlő zöldmunkák nélküli termesztésének lehetősége 258.
6.4.11 Megállapítások 259
6.5 A szőlőtőkék regenerálóképessége, összefüggésben a termelésbiztonsággal . . 260
6.5.1 A termelésbiztonság jelentősége hazánk szőlőtermesztésében 260
6.5.2 A fagytűrő képesség problémaköre 266
6.5.3 A regenerálóképesség szőlészeti értelmezése 267
6.5.4 A regenerálóképesség vizsgálati módszerei 267
6.5.5 A hajtás- és termésregeneráló képességgel kapcsolatos kísérletek 268
6.5.6 A hajtás- és termésregeneráló képesség ismeretének gyakorlati jelentősége 271
6.5.7 Megállapítások 271
6.6 A metszés nélküli szőlők viselkedése 274
6.6.1 A metszés nélkül nevelt szőlő sajátosságai 276
6.6.2 A termésmennyiség és -minőség alakulása 278
6.6.3 Megállapítások 281
6.7 A fitotechnikai műveletek hatása a levelek ásványianyag-összetételére és a
vesszők szénhidráttartalmára 283
6.7.1 A levelek NPK-tartalma 283
6.7.2 A vesszők szénhidráttartalma 289
6.7.3 Megállapítások 290
6.8 Összefoglaló megállapítások 290